Violence háza

First topic message reminder :

***

-Köszönöm! * mondtam a gondolataira.*
- Az... nos... semmi baj.

- Tudod mire gondolok? *Hülye kérdés volt. Valahányszor ránéztem folyton ugyanaz a szó jutott eszembe: gyönyörű. Szabad kezemet az arcára tettem, és megsimogattam.* - Bocs az esti kirohanásomért *utaltam vissza a ruhaégetésre.* - Egy kicsit elvesztettem a fejem...

*Néztem, ahogy az egyik hajtincsemmel kezd játszani, mikor vissza ejtette a kezét az ágyra, hátradőltem, és fejem a karjára tettem. Legszivesebben egész nap így maradtam volna.*

- Szemhunyásnyit se *ásítottam valamiért kifejezetten elégedetten, majd felemeltem az egyik kezemet, és az egyik hajtincsével szórakoztam, majd hagytam, hogy a karom eldőlve a párnára zuhanjon.*

-A kezdeti mocorgásomat leszámítva kifejezetten jól aludtam. Te?

- 'Reggelt! *néztem fel továbbra is fekvő helyzetemből, mosolyogva.* - Jól aludtál?

*Jó pár óra alvás után ébredtem fel. Nyújtózam egyet, majd felültem az ágyban.* -’Reggelt!

*És igazam lett. Már hajnalodott, de én még mindig nem aludtam semmit sem. A furcsa pedig az volt, hogy nem is voltam fáradt. A legjobb estém volt eddig.*

*Mikor bebújt mellém, becsuktam a szemeimet, és hamarosan el is aludtam. Szinte semmit sem mocorogtam.*

- Oké!
*Nem vagyok sem szent, sem úriember, szóval azonnal elfogadtam a felkínált helyet, és bebújtam mellé a takaró alá. Az felé fordultam az oldalamra, majd becsuktam a szemem. Volt egy olyan érzésem, hogy nem fogok tudni elaludni, de nem zavart. Ez is elég pihentető volt.*

* Átcsúsztam az ágy másik oldalára.* Maradhatsz.De szerintem akkor is huzamosabb ideig kényelmetlen lenne, szóval, ha gondolod bebújhatsz az ágyba is.

- Fitt vagyok, és fiatal, most még bírja a gerincem meg a derekam *mosolyodtam el egy pillanatra.* - Ha zavarok, kimegyek *mondtam, és már föl is emelkedtem.*

*Egy kis idő után felkeltem. Nagyokat pislogva néztem Reedre.* - Nem tűnik kényelmes póznak az alváshoz. * mondtam halkan.*

*Halványan elmosolyodtam, majd oldalra fordítottam a fejem, és vettem egy mélyebb levegőt. Nagyon finom illata volt. Viszont ha belegondoltam, hogy ezt hány férfi érezhette már, és még hány fogja... Megráztam a fejem, és egyelőre elkergettem ezt a gondolatot. Azt akartam, hogy Violence megnyugodjon és jól aludjon, ehhez pedig az én nyugalmam is kellett.*

*Nyakig felhúztam a takarót, csak a fejem, és a nyakam látszott ki alóla. Egyre kevesebbet ficánkoltam az ágyban.*

*Semmi perc alatt végeztem az evéssel, már csak azért is, mert én is nyugtalanná váltam attól, hogy Viol az volt. Elmostam a tányért, és fölmentem az emeletre, de a vendégszoba helyett a háló felé vettem az irányt. Kopogtatás nélkül, nesztelenül benyitottam, majd ugyanilyen halkan betettem magam után az ajtót. Nagyon sokat mozgolódott a takaró alatt. Leültem az ágy mellé a földre alkarjaimat a matracra fektettem, államat pedig rájuk raktam, és úgy figyeltem. Lehunytam a szemem és próbáltam a puszta jelenlétemmel, kisugárzásommal megnyugtatni, anélkül, hogy felébresztettem volna.*

*Hamar elaludtam, de nem aludtam valami jól. Össze vissza forgolódtam az ágyban.*

*A konyhában bekukkantottam a hűtőbe, és megtaláltam az ebéd maradékát. Mit ne mondjak, nem aprózta el! Viszont továbbra is annyira ingerült voltam, hogy az első tányér, amit kivettem a szekrényből csúnya véget ért, mivel picivel nagyobb lendülettel tettem le az asztalra, mint kellett volna. A következővel már finomabban bántam, a romokat pedig gyorsan eltakarítottam. A késői ebéd kifejezetten finom volt!*

*Néztem, ahogy egy mozdulattal felgyújtotta a ruhakupacot. Mikor megbizonyosodtam róla, hogy csak a ruhák fognak elégni, más nem, átmentem a hálószobámba, és bebújtam az ágyba. Reed, meg eszik amit majd talál, igaz, épp ma játszottam szakácsot, szóval tele van a hűtő kajával.*

- A köntös megteszi *emeltem fel a kezeimet. Azzal egy hanyag mozdulattal lángra lobbantottam a ruhakupacot.* - Ha nem bánod, lemegyek és eszek valamit. Ettől a hamvadástól megéheztem... *A végére már inkább tűnt a mondandóm zsörtölődésnek. Választ se várva kimentem a szobából, majd le a földszintre a konyhába.*

-Most mi van? Gondoltam, nem akarsz pucéran mászkálni a házban! Csupán azért adtam, nekem az sem baj, ha nem takarod el magad semmivel sem.

- Nem is tudom mit válasszak, ex-ágyasok ruhája, vagy köntös. Azt hiszem egyelőre kibírom köntösben is. *Felkaptam az ágyról az említett ruhát, magamra rángattam és megkötöttem az övét. Valahol mélyen belém döfött ez a rakat férfi kacat.*

-Előkeresem őket, hogy ha akarsz, akkor fel tudj öltözni. *Felálltam, és a szekrényhez mentem, és elővettem onnan egy nagyobb méretű köntöst.* DE ha gondolod ezt is fölveheted.* kimentem a szobából, és pár perc múlva egy egész garnitúra ruhával jöttem vissza.*

*Aha... vettem a célzást! Most rukkoljunk elő valami értelmes válasszal!*
- Télleg? *Na, jó, ez már volt egyszer.* - A marhák... *vágtam kényszeredett vigyort.*

-Aham, van olyan aki itt hagyta nálam egy két dolgát, mert azt hitte, hogy hosszú távra is beköltözhet, nem csak egy éjszakára, vagy még annyira sem... Meg van egy két saját nagy méretű pólóm, meg alsó nadrágom, amikben néha aludni szoktam...