Destiny háza

First topic message reminder :

***

*Elmosolyodtam, és megszorítottam a kezét* - Köszönöm. Neked mi egyébként a foglalkozásod?

-Értem. Sajnálom..*megfogtam a kezét*

*Felpillantottam rá* -Én gazdag voltam, de a családom meghalt és el kellett menekülnöm...

*elmosolyodtam* -Szóval úgy képzelted el a dolgokat hogy gazdag leszel és kiszolgálnak? Bár szerintem érdemes volt megtanulnod. Nagyon jól főzöl.

*Felnevettem* -Hát köszönöm. *bekaptam egy falatot.* -Régen sosem gondoltam volna, hogy egyszer főzni fogok. Úgy voltam vele, hogy a szolgálók, majd megcsinálják. *nevettem zavartan*

-Értem. Nekem sem volt valami rendszeres az étkezésem és egészséges.. *bekaptam egy kis falatot* -Nagyon finom lett.*Desre néztem.* -Ennek ellenére istenien főzől.

*Szélesen elmosolyodtam* -Azért ezt nem mondanám. Tudod csak most tanultam meg valamennyire főzni. Eddig elvoltam gyors kajákon, de mikor Lily megszületett, őt nem akartam ilyen szemetekkel etetni. *tettem egy adag csirkét a tányérjára, majd rizst és zöldségeket. Szedtem magamnak is, majd elkezdtem enni. Pont olyan íze lett, amilyenre szerettem volna. Miközben egy kis csirkét szúrtam fel a villámra Demre pillantottam*

-Rendben.*Leballagtunk a konyhába és leültünk az asztalhoz. Az ételnek finom illata volt.* -Bármit amit te csinálsz finom...

-Muszáj neki egy kicsit pihennie. *elmosolyodtam, majd lementem vele a konyhába. Az asztal már szépen megvolt terítve.* -Remélem ízleni fog. Saját reccept. *mosolyogva leültem mellé és szedtem neki*

*Visszacsókoltam szenvedélyesen.* -Lily-t hagyjuk aludni?

*Megvontam a vállam, majd felálltam és őt is húztam magammal*
-Gyere meg kihűl az ebéd...
*magamhoz húztam és megcsókoltam*

* Viszonoztam lágy csókját, megsimogattam arcát.* -Nincs mit köszönnöd. ezt már rég megérdemelnéd!

*Valamiért hittem neki. Belőle valóban néztem volna ki, hogy átverne. Legalábbis reméltem. Lassan közelebb hajoltam és lágyan megcsókoltam* -Köszönöm, hogy ilyen vagy...*gyönyörű szemeibe néztem, majd elmosolyodtam*

*Közelebb csúsztam hozzá kezeit az én kezeim közé vettem* -Kellesz nekem Lilyvel együtt.*mosolyogtam rá* -Ígérem hogy bennem nem fogsz csalódni.

*Felpillantottam rá, majd szélesen elmosolyodtam* -Tényleg? Mármint...így is kellenék?

*elmosolyodtam és megsimogattam az arcát* -Ezzel teljesen tiszában vagyok. Tündéri kislányod van akit nem lehet nem szeretni..

*Lehajottam a fejem* -Nem úgy értettem. Csak...ha engem akarsz, akkor a lányomat is el kell fogadnod. Arra pedig nem kötelezhetlek.

*érthetetlenül néztem rá* -Te azt hiszed ahogy amit mondtam a lépcsőn csak viccből mondtam? *néztem rá* -Mert akkogy nagyon tévedsz... Azt hittem egyértelművé vált számodra hogy többet érzek irántad mikor megcsókoltalak.

*Leültem én is ágya szélére. Nem lesz ez így jó* -Nézd Dem...nem hiszem, hogy ilyen sok időt kéne vele tölteled...túlságosan is kötődik hozzád...és ha te is elmész...nem hiszem, hogy el tudja viselni. ~Ahogy én sem ~. *suttogtam*

*Lily ágya szélén ültem.* -Most nem rég. Azt mondta álmos és hogy meséljek neki.*kis ujjai ugy fonodtak a kezemre hogy alig tudtam ugy elvenni hogy ne ébredjen fel.*

*Két órányi főzés után, kész voltam az ebéddel. Felmentem az emeletre, hogy szóljak nekik, de mikor benyitottam láttam, hogy Lily alszik. Elmosolyodtam és odamentem, hogy betakargassam* -Mikor aludt el? *kérdeztem halkan*

*bólintottam*-Teljesen biztos. *mosolyogva figyeltem ahogy lemegy a konyhába, mi pedig visszamentünk Lily szobájába. Leraktam mire ö húzni kezdett oda ahol reggel is játszottunk.*

-Biztos? *egy pillanatig haboztam, majd visszadtam neki Lilyt. Adtam mindkettőjüknek egy puszit,majd lementem a konyhába, hogy előkészítsem az ebédet*

-Hagyd csak, engem nem zavar.. *mosolyogtam Desre.* -Amúgy is nem ebédet készültél csinálni,*kérdeztem mosolyogva* -Elleszek vele addig.

*Kikerekedtek a szemeim, mikor meghallottam Lily kérdését. Odapillantotta Demre, mert kíváncsi voltam mit mond.* -Ne hozd kellemetlen helyzetbe Demet...gyere ide. *elvettem Lilyt, de ő a kis kezeivel görcsösen tartotta Demet.* -Lily engedd el...