Dextera háza

First topic message reminder :

***

-Jól van na. Vettem. *Felsóhajtottam* -Menj csak. *Felálltam és kiborítottam a hamutartót*

*bele raktam a bögrét a mosogatóba, majd ránéztem arca már nem volt olyan zavart mint az előbb*

*Megvontam a vállam* -Nem vagy terhemre. *elnyomtam a cigimet és rámosolyogtam*

*Nem voltam hülye láttam hogy gond van, de befogtam lassan elkortyoltam a kávém.* -Hát köszöntem. Mennék is.. nem akarok a terhedre lenni.

-Pedig nincs bajom. *Próbáltam megnyugodni* -Te csak igyad a kávéd. Nem kell velem foglalkozni. *mosolyogtam*

*vállat vonok*-Általában azok gyujtanak rá akik idegesek meg nem hiszem hogy annyira kifáradtál hogy igy remeg a kezed..

*Rápillantottam* -Ezt miből gondolod?

-Kösz.*levettem a kávét majd megráztam a fejem* -Engem aztán nem. Ideges vagy?

*Mikor kész lett a kávé felé nyújtottam, majd leültem az asztalhoz. Elővettem egy cigit és rágyújtottam* -Remélem nem zavar..

*elmosoylodtam látszik hogy nem mindennap kedveskedik valakivel.*

*Hangtalanul megfordultam és inkább a kávé készítésnek szenteltem a figyelmem*

*Lementem a lépcsőn utána de valahogy piszkosul zavart ahogy a ruha a sebeimhez értek. Viszont felső nélkül nem rohangálhatok. Értetlenül figyeltem amint alaposan körbe néz majd felhuzta a felsőm és meelegség árdt szét bennem. Fájdalomnak már nyoma sem volt.*-Nyugi nincs senki a közelben. Megérezném. És kösz.

*Lementem a lépcsőn és besiettem a konyhába, hogy csináljak neki egy kávét. Nem nagyon volt szükségem evésre, de szerettem enni. Igaz sok haszna nem volt. Mikor megfordultam láttam rajta, hogy fáj mindene. Elmosolyodtam magamba, de azért nem akartam, hogy ennyire rossz legyen. Odamentem az ablakhoz és kinéztem. Behunytam a szemem és kiterjesztettem érzékeimet. Senki sem volt a környéken. Odamentem Demhez és felhúztam a pólóját. A mellkasa fölé helyeztem a kezem és lassan végigsimítottam a felsőtestén. A tenyerem körül piros fény keletkezett és egyből begyógyultak a sebek. Idegesen néztem közbe körbe, mert nagyon nem akartam, hogy meglássanak*

-Figyeltem ahogy kimászik mellőlem és felöltözik. Felültem.* -Egy kávét elfogadnék. *Felkeltem és felvettem a nadrágom majd a felsőm is. A hátam meg a mellkasom is piszkosul fájt még a karmolásaitól*

*Odahajoltam és meghúztam a száját egy kicsit* -Hát nem is vagyok. *Kicsusszantam mellőle az ágyból és felvettem a fehérneműmet.* -Kérsz valamit? *hátrapillantottam a vállam felett*

- Olyan amit azonnal észre vesz az ember. Látszik hogy nem egy jó kislány vagy bár nekem ez pont tetzsett.

-A kisugárzásom. *tökre hülyén néztem rá* -Ezt még nem mondta senki. Miért milyen a kisugárzásom? *értetlenül néztem rá*

*felnevettem* -Inkább a kisugárzásod, hiába vagy démon.. de kétség kívül az alakod is csábító.

*Megvontam a vállam* -Hát ilyen az én vonzerőm. *nevettem* -Kevesen tudnak ellenállni ennek. *végighúztam a kezem az oldalamon*

*elmosolyodtam* -Te váltottad ki, ami érdekes mert eddig erre nem voltak képesek.*végignéztem rajta*

*Hangosan felnevettem az utolsó szaván. Olyan mintha én mondtam volna. A hátamra fordultam és úgy nevettem* -Ez jó. És ezt én váltottam ki, vagy alapból már "kangörcsös" voltál?

*vállat vonok* -már legalább három éve csak járok erre arra... Miután meghalt a feleségem és a kislányom nem volt kedvem nagyon semmihez. És minő meglepő itt akarok letelepedni és már is rám jön a kangörcs..

*Még szélesebb lett a mosolyom* -Ajánlom is. *elgondolkoztam* -Egyébként, miért voltál régen nővel? Nem hiszem, hogy nincs jelentkező. *végignéztem az izmos testén, és jóképű arcán*

*elvigyorodtam*-Az lesz az első dolgom..

-Akkor ha netán, megint régen leszel majd nővel, akkor hívj. *kacéran vigyorogtam*